A mai napon nem sok energiám volt fizikai munkát végezni, legalábbis fele annyi ideig sem bírtam mint például tegnap vagy tegnapelőtt.
Az oka ennek egészen egyszerű. Nem aludtam eleget és emellett az esős napok visszafogott hangulata is közbejátszik.
Aludtam 6 és fél órát és én ezt megérzem. Ez legalább 1 órával kevesebb az átlagomnál.
Hogy kinek mennyi alvás a megfelelő, az egyénileg változik, de emellett nem mindegy hogy mivel foglalkozott aznap.
Egy szellemileg megterhelő nap ugyanúgy meghosszabbíthatja az alvásidőt, mint egy nehéz fizikai munkát végezve átdolgozott nap.
Ezenkívül betegségek (pl. alvászavar) és a hormon háztartásban fellépő változások is okozhatnak alvásidő növekedést.
No nem vagyok én orvos, de a szakirodalomban ez is olvasható, aminek egy részét a személyes tapasztalataim is megerősítenek.
Ha én fix munkahelyre kellett volna ma menjek, akkor valószínűleg elaludtam volna az ebédszünetben és a munkámat sem tudtam volna rendesen elvégezni.
Még milyen jó, hogy egy vállalkozás esetében kicsit rugalmasabb a munkaidő és szinte akkor lehet szabadnapom, amikor arra szükségem van.
Egyébként ha valahova el kellett volna utazzak és én vezettem volna a kocsit, akkor nem jelentkezett volna ez a fáradtság.
Ez fáradtság mert nem ásítoztam, csak érez(te)m hogy nyomás van a hasamban étkezés után (mintha nem működne rendesen az emésztésem) és a végtagjaim is fáradékonyabbak a szokásosnál.
Mindez nekem már nem új jelenség. Rendszerint az 1-1 órával kevesebb alvás, az esős idő és a fizikai munkával átdolgozott napok együttese okán jelentkezik ez az érzés.
A következő napra rendszerint elmúlik. Kivéve
Vasárnap egész nap szinte a fűveteményezés volt a munka. Aztán hétfőn és ma, kedden csak 2-3 óra munka volt.
Ugyan a mai egy kicsit a kimerültségről szóló nap számomra, de azért volt időm és kedvem, hogy bővítsem egy kicsit a gyűjteményeimet. Többek között a hasznos információk körét.
Szép nap ez a mai is, mert minden napnak megvan a maga szépsége.
Meg van a pihenés maga szépsége, mert ilyenkor magaddal is tudsz foglalkozni, nem csak a külvilággal.
Ez az igazi életérzés, amikor átéled a napodat - még ha gyengélkedsz is egy kicsit - és nem csak átrohansz rajta vagy vergődsz.
2016/09/06 18:00
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése